INFO
    Kapcsolat
  • Cím: 1095 Mester u. 13
  • Telefon: +36 1 215 1549
  • Mobil: +36 30 278 0271
  • E-mail: kapcsolat@brumimaci.hu
  • Nyitvatartás
  • Hétfő
    10-18H
  • Kedd
    10-18H
  • Szerda
    10-18H
  • Csütörtök
    10-18H
  • Péntek
    10-18H
  • Szombat
    10-18H
  • Vasárnap
    ZÁRVA

Egy bababolt érted - +36 30 278 0271

  • Kapcsolat
  • Regisztráció
  • Kosár 0

    Nincsenek termékek a kosárban.

Search
Generic filters
Exact matches only
Search in title
Search in content
Search in excerpt
Search in comments
Filter by Custom Post Type

Karácsony hármasban

| 2015. december. 12. | Karácsony hármasban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ezer szerencse, hogy mindent megvettem még novemberben, most két szoptatás között csak csomagolni kell az ajándékokat, díszíteni a karácsonyfát és újra rendet rakni a lakásban. Mert a nagytakarítást anyukám már megcsinálta. A karácsonyi vacsorával sem lesz túl sok gondunk: anyukámtól kapunk egy vagon süteményt, Tamás süti a húst, én meg összedobok egy salátát. Alkalmazkodunk a helyzethez. Mert ez a karácsony megismételhetetlen csoda, apró csecsemő van a családban!

Szóval a tervek a következők. Szenteste itthon leszünk hármasban, délelőtt készülődés, 4-5 óra körül gyertyagyújtás. Este 7 és 8 óra között vacsora. Azután fürdetés, fektetés, végül szeretnénk meginni egy pohár bort − a szoptatás ellenére ennek bele kell férnie. Másnap vendégségbe megyünk a szüleimhez, 26-án minket látogatnak meg Tamás húgáék. Kíváncsi vagyok, hogyan valósulnak meg a tervek!

December 24. délelőttjén kezdetben minden simán megy. Andris negyed nyolckor kel, szoptatás, pelenkázás, átöltözés, mondókázás, simogatás. Le tudom tenni őt, amíg ajándékot csomagolok. Tamás beviszi a szobába a földlabdás kis fenyőnket. Nagyon szép, még sosem vettünk ilyet, de úgy gondoltuk, hogy Andris születése után már sokkal nagyobb felelősséggel tartozunk a világnak, így az élőlényekkel, tehát a fákkal szemben is több felelősséget kell vállalnunk. Az ünnepek után kiültetjük a lépcsőház elé, már megbeszéltem a gondnokkal.

Tehát a helyére került a fa. Előszedjük a díszeket, felpántlikázzuk a szaloncukrokat. És akkor kezdődik Andris nyűgössége. Innentől kezdve a dalolás, a mondókázás, Andris kézből kézbe adása együtt jár egy-egy dísz felhelyezésével. 11-re mindhárman kimerülünk, és az ágyban kötünk ki. Én szoptatás közben alszom el, Tamás még előbb. Amikor Andris jóllakott, egy rövid időre magamhoz térek, megbüfiztetem. Aztán alszunk tovább. Fél kettőkor ébredünk, a kicsinyem megint megéhezett. Etetés, büfi, pelenkázás. Átöltözés bizonyos baleset miatt. Aztán majd ünneplés előtt, de addig még rengeteg teendőnk van.

Szumma szummárum, 4 helyett 6 után gyújtunk gyertyát. Szép ruhába öltözve, karunkban a mi csillogó szemű kisfiunkkal állunk a kis karácsonyfánk mellett, énekeljük a Mennyből az angyal-t, égnek a gyertyák, Tamás kezében csillagszóró – és elsírom magam a boldogságtól. Hirtelen úgy érzem, nagyon feszült, félelmekkel teli volt a kilenc hónapnyi várakozás, aztán a szülés és az első néhány hét. Most pedig megkönnyebbülten állok itt, új családom körében a szeretet ünnepén, és körülölel a csoda. Hálásan bontom az ajándékot, ujjongva adom az enyémet Tamásnak. Mosolyogva bontjuk ki az imént becsomagolt mackót Andrisnak. Ahogy az arcához érintjük, édes kisfiamnál beindul a szopóreflex, megpróbálja bekapni a mackó orrát. Hangosan nevetünk.

A vacsorára csak Andris fürdetése és fektetése után kerül sor, amikor már halálosan éhesek és fáradtak vagyunk. Mégis amikor a terveknek megfelelően koccintunk a pohárnyi borral, alig bírom nyitva tartani a szememet. Mégis boldogan öleljük meg egymást, mert igazán szép szentestét töltöttünk hármasban.

Másnap már kabátban állunk az előszobában, amikor szaglászni kezdek. Az anyatejes babák félreismerhetetlen szagú termékét azonosítom. Hát gyerünk. Először mi veszünk le kabátot, csizmát, sapkát, sálat, aztán Andrist csomagoljuk ki, szó szerint. Egyetlen ruhadarabja sem marad rajta. Két tucatnyi popsitörlő elhasználása után már tiszta.

Így elkéstünk, de anyukám nagyon megértő, tudja, milyen egy ilyen kicsivel elindulni. Náluk nagyon éber Andris, kerek szemekkel nézi a karácsonyfát és a gyertyákat, hallgatja a zenét. Anyukám le se teszi őt, amíg ott vagyunk. Még az én morcos apukám is dörmög valami versikét az unokája fülébe. Andris jól elfáradt, még sírni is elfelejt hazafelé az autóban.

Tamás húgáék csak egy órát töltenek nálunk, ez az idő viszont végig Andrisról szól. Nekik még nincs gyerekük, de úgy látom, Zita határozottan kedvet kapott. Még a pelenkázást is megpróbálja, és könnyűzenei slágerekkel szórakoztatja az unokaöccsét. Ajándékba egy igazi nagy dömpert hoztak neki. Biztos szeretni fogja majd egy-két év múlva, addig pedig a gyerekszoba dísze lesz!

Örülök, hogy ennyire jól sikerült az első karácsonyunk. Kíváncsi vagyok, milyen lesz jövőre, amikor már nagy egyéves gyerekkel ünnepelhetünk. És később, ha esetleg két-három-négy gyerek nyüzsög a fa körül? Ajaj, a hormonok kissé messze repítettek…

Megosztás
Mindjárt mutatom...
Kosár
Nincsenek termékek a kosaradban!